Gabriela Isaila | Hirek

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya 2008. október 18-án tudományos értekezletet szervezett a kolozsvári néprajzoktatás 110. évfordulója alkalmából. A négy intézmény 2009–2023 között ismételten (összesen 15 alkalommal) hirdetett konferenciát a kolozsvári (romániai magyar) néprajzoktatás és -kutatás történetének feltárása és népszerűsítése céljából. Az előadások 11 önálló évkönyvben láttak napvilágot.

2024-ben is meghirdetjük és Kolozsváron újra, 16. alkalommal megszervezzük a konferenciát.

A konferencia előadásai az alábbi témákra összpontosíthatnak.

1. A néprajzoktatás személyiségei, intézményei, fordulópontjai, kapcsolatai.

2. Kutatást szervező intézmények szemlélete és története. Egyéni és csoportos terepmunkák története és eredményei.

3. Kutatói életpályák, néprajzkutatók kapcsolathálója, oktató kutatók. Eddig feltáratlan, közgyűjteményben vagy magántulajdonban lévő gyűjtemények, hagyatékok.

4. Autodidakta kutatók (pedagógusok, lelkészek stb.) életpályája, kapcsolatrendszere, gyűjtései.

5. A népi kultúra specialistáinak (faragó, énekes, táncos, vőfély) életpályája, hagyatéka.

6. Népi kultúra a médiában (sajtó, rádió; felhívások, pályázatok, néprajzi rovatok). Könyvkiadók szerepe a kutatások szervezésében és a gyűjtések kiadásában.

7. A népi életforma népszerűsítésére irányuló intézményi-egyleti mozgalmak, folklorizmus- és más revitalizációs kezdeményezések.

8. A népi kultúra népszerűsítése az oktatásban. Kollégiumok (iskolák, középiskolák) archívumaiban, diáklapokban található gyűjtések.

9. A népi kultúra művészi (szépirodalmi, festészeti, zenei, foto, film) és zsurnalisztikai reprezentációi. Színpadra átdolgozott folklóralkotások, népszokások.

10. A rokontudományok (irodalom- és művészettörténet, régészet, történelem, nyelvészet, földrajz, szociológia) és az etnológia kapcsolata.

11. Egy-egy kutatásterület szemléletének, módszereinek, eredményeinek összefoglalása.

12. A magyar népi kultúra külföldi vagy nem magyar kutatói. A magyar és a nem magyar kutatók és intézmények kapcsolatai.

13. A kutatói pályák, a kutatások egodokumentumai

Az előadások egyaránt reflektálhatnak a 19. századra, a két világháború közötti, az 1989 előtti és utáni korszakra. A korábbi konferenciák elsősorban Erdélyre kívánták terelni a figyelmet. 2022-től kezdve az előadások a teljes magyar nyelvterületről mutathatnak be kevésbé ismert kutatói életműveket, kezdeményezéseket, eseményeket. A tudománytörténeti előzmények feltárása minden kutatás alapvető feltétele. Ezért ösztönözzük a konferencián való részvételre a doktori tanulmányaikat folytató, a szakmában frissen elhelyezkedetett kutatókat is.

A konferencia időpontja: 2024. október 3–5.  (3-4-én előadások, 5-én félnapos kirándulás)

A konferencia helyszíne: Kolozsvár.

A jelentkezéseket (cím, néhány mondatos, a konferencia programfüzetébe kerülő tartalmi kivonat) 2024. július 15-ig várjuk az alábbi címre: szakal.anna@abtk.hu

A jelentkezések elfogadásáról 2024. augusztus 1-jéig értesítést küldünk.

Kolozsvár, 2024. június  14.

Keszeg Vilmos és Szakál Anna

vkeszegv@gmail.com

szakal.anna@abtk.hu