A Bölcsészettudományi Kar a képzési területhez tartozó szakok tanulmányozását teszi lehetővé. A felvételt nyert hallgatók felsőfokú tanulmányaikat bolognai rendszerben végzik, melynek lényege a három ciklusra tagolódás. Az első képzési szakasz az alapképzés (angolul bachelor, rövidítve: BA).

Az egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer egyik célja és alapelve, hogy már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez. Továbbá, az egyes szakaszokban szerzett fokozatok szükséges feltételei a következő képzési ciklusba történő belépésnek.

Az alapképzés képzési ideje karunkon 6 félév (3 év). Az első ciklus záróvizsgával való elvégzése feljogosít a második, a mesterképzés (angolul master, rövidítve: MA) megkezdésére. Az alapképzés ideje alatt a hallgatóknak lehetőségük van a kiegészítő tanári képzésben is részt venni (szintén 6 félév), aminek sikeres lezárása a bölcsészeti alapképzési oklevéllel együtt feljogosítja őket a tanári versenyvizsgákra való beiratkozásra, és az által a tanári pályán való elhelyezkedésre.

A bölcsészettudományi képzési ágon belül karunk három szakirányhoz tartozó képzéseket kínál fel:

  1. nyelv és irodalom;
  2. néprajz, kultúratudomány;
  3. fordítói és tolmácsképzés.

A nyelv és irodalom alapképzési szakok szerkezete és kínálata

 

A teljesítendő tárgyaknak egy része az úgynevezett közös törzsanyaghoz tartoznak. Ezek szaktól független irodalom és nyelvtudományi alapozó tárgyak (például általános nyelvészet, összehasonlító és világirodalom, stb.), amelyeket minden bölcsészhallgatónak fel kell vennie magyar vagy román nyelven. A 6 félév alatt ezekből az alapozó tárgyakból 27 kredit szerzendő meg.

A közös törzsön kívül a szaknak/szakpárnak megfelelő tárgyakból kell teljesíteni. Ez a szakmai törzsanyag. A kettős szakokon megkülönböztetünk főszakos és mellékszakos törzsanyagot. A főszak tárgyai a felénél nagyobb részét teszik ki az óra- és kreditszámnak.

A közös és a szakmai törzsanyag összesen 180 kreditet biztosít. A tárgyak 80%-a kötelező, 20%-a választható a szakok által biztosított kínálatból.

A fentiek mellett az oklevél megszerzéséhez szükséges tárgyak:

  • testnevelés (4 kredit);
  • szakmai és kutatói gyakorlat (12 kredit);
  • csak anyanyelvű (román, magyar) szakos hallgatók esetében idegennyelv (12 kredit).

Az alapképzés tanulmányzáró vizsgával zárul. Ennek sikeres teljesítése kötelező az oklevél megszerzéséhez. Záróvizsgára csak azon végzős hallgatók jelentkezhetnek, akik az elvégzett szak előírt tantervi követelményeinek (lásd fennebb) eleget tettek.

A tanulmányzáró vizsga két részből áll:

  • alapismereteket és szakismereteket felmérő vizsgadolgozat;
  • a szakdolgozat/diplomamunka bemutatása és megvédése.

 

Önálló (nem párosítandó) képzések

  • magyar önálló szak;
  • klasszika filológia szak (latin és ógörög).

 

Kétszakos képzések

A nyelv és irodalom szakok legnagyobb része kétszakos képzés. A kétszakos képzések esetében a szakmai törzsanyag két készből áll a választott főszak és mellékszak függvényében. Az óra- és kreditszámokon túl a főszak és mellékszak közötti különbség megértése a felvételi eljárás szempontjából fontos. Már a felvételire való iratkozásig kell az érettségizett diákoknak eldönteniük, milyen főszakra és mellékszakra jelentkeznének, egyrészt a beiskolázási számok eloszlása miatt, másrészt a felvételi vizsgára való alapos felkészülés érdekében. A hallgatók a választott főszakra kiszabott helyekre pályáznak, az azonos főszakot (mellékszaktól függetlenül) választókkal szállnak versenybe. Az írásbeli felvételi vizsga által számon kért ismeretek és kompetenciák is a választott főszak függvényében.

Szakpárosításban egyaránt lehet román és magyar nyelven nyelvészeti és irodalmi tárgyakat tanulmányozni anyanyelvi szinten, illetve idegen nyelveket kezdő és/vagy haladó szinten a következők szerint:

Főszakként választható nyelvek, képzések:

  • román
  • román nyelvű összehasonlító és világirodalom
  • magyar
  • német (csak haladó szintről)
  • angol (csak haladó szintről)
  • francia (kezdő és haladó szintről)
  • orosz (kezdő és haladó szintről)
  • olasz (kezdő és haladó szintről)
  • spanyol (kezdő és haladó szintről)
  • ukrán (kezdő és haladó szintről)
  • norvég (csak kezdő szintről)
  • finn (csak kezdő szintről)
  • japán (csak kezdő szintről)
  • kínai (csak kezdő szintről)
  • koreai (csak kezdő szintről)

Mellékszakként választható nyelvek, képzések:

  • román
  • román nyelvű összehasonlító és világirodalom
  • magyar
  • magyar nyelvű összehasonlító és világirodalom
  • német (csak haladó szintről)
  • angol (csak haladó szintről)
  • francia (kezdő és haladó szintről)
  • orosz (kezdő és haladó szintről)
  • olasz (kezdő és haladó szintről)
  • spanyol (kezdő és haladó szintről)
  • norvég (csak kezdő szintről)
  • finn (csak kezdő szintről)
  • kínai (csak kezdő szintről)
  • koreai (csak kezdő szintről)
  • héber (csak kezdő szintről)

Megjegyzések

  • a japán főszak mellé nem választható kínai vagy koreai mellékszak;
  • a kínai főszak mellé nem választható koreai mellékszak.

A néprajz, kultúratudomány szakok szerkezete és kínálata

 

A szakirányhoz tartozó szakokat karunkon a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet működteti. A két alapképzés szak oktatási nyelve a magyar. Mindkét szakon 6 féléves nappali képzés folyik.

A néprajz szakos képzés során a népi kultúra szellemi, anyagi és társadalmi vetületeivel, ennek történetével, változásával, kortárs formáival, természeti népek kultúrájával ismertetjük meg hallgatóinkat. A képzésnek fontos része a szakmai gyakorlat. A múzeumokban a diákok a múzeumszervezés elméletét és technikáit, terepen az adatgyűjtés módszereit, szeminárium keretében a fényképezés és filmkészítés technikáit sajátítják el.

A kultúratudomány/művelődésszervező szak keretében elméleti és gyakorlati tantárgyak széles skáláján keresztül a kultúra definícióival és típusaival, a kultúra kutatásának történetével, módszertanával és terminológiájával ismerkednek meg a hallgatók. A képzés nagy hangsúlyt fektet a kritikus gondolkodás képességének fejlesztésére, és eszközöket nyújt hallgatóinak a körülöttük zajló kulturális és társadalmi folyamatokról való önálló gondolkodáshoz. A szakmai gyakorlat keretében részben önálló kutatási feladatot oldanak meg a hallgatók, részben kulturális intézmények keretében végeznek gyakorlati munkát a leendő művelődésszervezők.

A fordító és tolmács szak szerkezete és kínálata

A fordító és tolmács szak olyan többnyelvű képzést kínál, amely alatt a hallgatók felkészülnek az írásbeli és a szóbeli nyelvi közvetítés feladatainak szakszerű ellátására. Az írott vagy hallott forrásnyelvi szöveg tartalmilag pontos és nyelvileg helyes célnyelven való visszaadásának érdekében a hallgatók tájékozottságot szereznek több szakterület nyelvi sajátosságaiban, mint az alkalmazott informatika és multimédia, általános közgazdaságtan, menedzsment, kommunikáció, jog – PR, stb.

A képzés nyelvi politikája az Idegennyelvű Kommunikáció Nemzetközi Szervezetének Kartájából indul ki. Ennek értelmében a képzés célja, hogy már BA szinten olyan egyetemi programot nyújtson, mely szakmai orientáltságú, pluridiszciplináris, elmélet és gyakorlat egységét valósítja meg, biztosítja, hogy a hallgatók felkészülten lépjenek ki a munka világába, különös tekintettel az üzleti életbe. A képzés szerves része az üzleti életben végzett szakmai gyakorlat.

Továbbá, a képzés keretében legalább két élő idegen nyelvet sajátít el a hallgató szakmai ismeretekkel kiegészítve jog, gazdaság, menedzsment, nemzetközi üzleti technikák, kommunikáció, fordítástechnológia, informatika, stb. területeken. A két nyelv egyenrangú jelentőségű.

A BBTE Bölcsészettudományi Karán a fordító- és tolmácsképzésben való részvételhez a román nyelv anyanyelvi szintű ismeretén túl két idegen nyelv emelt szintű ismerete szükséges. A felvételi vizsga mindkét választott idegen nyelvtudást felméri. A nyelvek választása úgy történik, hogy az egyik kötelezően angol vagy francia, a másik az előző függvényében lehet angol, francia, német, olasz, spanyol, orosz. Fontos viszont, hogy a fordító és tolmács szakon mindkét nyelv egyforma jelentőségű, nincs főszak vagy mellékszak. A hallgatók egy harmadik idegen nyelvet is választhatnak, de nem kötelező. Ennek felvállalása a nyelv intenzív tanulmányozását feltételezi 6 féléven keresztül.

  • Share :
Scroll Up