Gabriela Isaila | Hirek
Összetételek és nyelvleírási modellek címmel jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában a BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága által 2016. április 14–16. között szervezett műhelykonferencia előadásainak anyagát tartalmazó kötet.
A kötetet lektorálta és szerkesztette: Kádár Edit és Szilágyi N. Sándor.
Ízelítő a szerkesztői előszóból:
„Az összetett szó (…) elég különös, és mi tagadás, nyelvész számára elég bosszantó dolog. Minden leíró grammatikában (hagyományosban vagy modernebb szemléletűben) külön fejezet foglalkozik az összetett szavakkal, rendszerint „A szóösszetétel” címmel. Egy ilyen cím alapján azt várnánk, hogy itt főleg az összetett szavak keletkezéséről, létrehozásáról mint a szóalkotás egyik módjáról, ennek hogyanjáról és feltételeiről lesz szó, legtöbbször mégis inkább csak a tipológiájuk van ott leírva.
Az igazi nyelvészeti kérdés pedig az (és főleg az ilyenekre lettünk volna kíváncsiak a konferencián), hogy ha nem a szótárnak lenne igaza, hanem a magyaroknak, vagyis ha a kistestvér tényleg összetett szó, akkor hogyan tudhatott az létrejönni? Mi változott meg akkor a magyar nyelvben (ha az ilyenfajta összetételek csakugyan a szószerkezeti tagok összetapadásával keletkeznek, amint azt a szakirodalomban számos helyen olvashatjuk), mikor a korábbi kis testvér szószerkezet helyébe/mellé megjelent a kistestvér összetett szó, és ez hogyan, mi alapján és miért történt? Milyen esélyei vannak annak, hogy a mi grammatikáinkban erre értelmes magyarázatot lehessen találni?”
Forrás: http://eme.ro/servlet/eme/template/publisher%2CPPaper.vm/paperid/785/layout/PKiadoIndexLayout.vm