Lázár Aliz | Hirek

Magyar nyelv és irodalom

Az itt felsoroltakon kívül más témában is lehet (vagy más oktatónál is) dolgozatot írni, csak előzetes egyeztetésre van szükség

Témavezető egyetemi oktatók

• Benő Attila – attilabe@yahoo.com, attila.beno@ubbcluj.ro
• Csomortáni Magdolna – mcsomortani@yahoo.com
• Fazakas Emese – fazakasemese@gmail.com
• Kádár Edit – ekadar@yahoo.com
• Zsemlyei Borbála – zsemlyei@yahoo.com
• Fóris Ferenczi Rita – ferenczirita@yahoo.com
• Balázs Imre József – lutraro@yahoo.com
• Berszán István – iberszan@yahoo.com
• Egyed Emese – egyedemesek@yahoo.com
• Gábor Csilla – gaabor.csilla@gmail.com
• Orbán Gyöngyi – orbangyongy@gmail.com
• Selyem Zsuzsa – selyemzsuzs@yahoo.com
• Szabó Levente – tszabolevente@gmail.com

 

1. Nyelvi nevelés az aktuális V–VIII. osztályos, funkcionális szemléletű, a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületre fókuszáló tanterv perspektívájából.
2. Szaktudományi (nyelvészeti) és módszertani problémák az ismeretközpontú nyelvtantanításról a képességközpontú nyelvi nevelésre való áttérésben.
3. Kísérleti tananyag egy-egy nyelvi/nyelvtani kérdéskör funkcionális megközelítésére.
4. Kísérleti oktatási anyag kidolgozása a tanulók alapnyelvének és a nyelvi környezetének függvényében.
5. A nyelvi megértés szintjei (beszédértés, írott szöveg megértése) az oktatás különböző fokozatain.
6. A tanulók csoportos munkájának megszervezése az anyanyelv órán.
7. A nyelvi változás megismertetésének lehetőségei a középiskolai oktatásban.
8. Az egykorú nyelvállapot és az írói nyelvhasználat szembesítése 16–19. századi irodalmi szövegekben.
9. A helyi nyelvjárás és az irodalmi nyelv viszonya az általános iskolai anyanyelvoktatásban.
10. Regionális elemek a tanulók nyelvhasználatában.
11. Kontaktuselemek és –jelenségek a tanulók nyelvhasználatában.
12. A nyelvtan oktatása kontrasztív alapon.
13. A nyelvi produktivitás és kreativitás fejlesztése az általános iskolában.
14. A kognitív szemantika alkalmazásának lehetőségei a szövegértés fejlesztése érdekében
15. A nyelvi jelenségek funkcionális megközelítésének módja

 

1. Az irodalomóra mint hermeneutikai szituáció
2. Az irodalomolvasás mint az esztétikai tapasztalatban részesülés lehetőségei irodalomórán
3. A megértés-értelmezés-alkalmazás hármas egységének megvalósulása az irodalmi szövegek olvasásában
4. A dialogicitás elvének érvényesülése irodalomórán
5. Az irodalmi művek történő megértésének lehetőségei oktatási szituációban
6. A történeti érzék fejlesztésének lehetőségei irodalomórán
7. A hatástörténeti tudat szerepe a műértelmezésben
8. Az irodalmi mű mint „eminens szöveg” értelmezése irodalomórán
9. Irodalomoktatás és környezet
10.  Ökokritikai olvasatok (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Bodor Ádám…)
11. Irodalomoktatás mindenkinek: az írás és olvasás figyelemgesztusai és a mindennapi gyakorlati tájékozódás
12. Olvasási stratégiák és elméleti paradigmák az irodalomtanításban (pl. strukturalizmus, irodalmi hermeneutika, dekonstrukció stb.)
13. Az esztétikai nevelés lehetőségei
14. A szövegekkel foglalkozó tudományok (pl. retorika, grammatika, poétika, esztétika, filozófia stb.) „találkozása” irodalomórán
15. Az irodalomtanítás komparatív megközelítése (pl. román és magyar, vagy magyarországi és romániai irodalomtanítási modellek)
16. Az olvasás médiumai
17. Az olvasás mint rituális folyamat
18. A Balassi-kutatás eredményei és a középiskolai oktatás
19. Elektra történetének értelmezései: Szophoklész, Euripidész, Bornemisza.
20. Fejezetek a magyar nyelvű iskolai színjátszás történetéből (pl. Csokonai iskoladrámája)
21. Magyar nyelvű művek világirodalmi összefüggésben (pl. Petőfi János vitézének forrásai (ókori, reneszánsz…)
22. Valamely, a 19. század második felében kiadott vidéki irodalmi lap, időszaki kiadvány, olvasóegylet, irodalmi társaság, színház működésének filológiai feltárása, irodalomszemléletének értelmezése
23. Világirodalmi toposzok újraértése a korai magyar modernizmus szövegeiben: a végzetes nő, a dandy, a Jónás-toposz a századvég-századelő magyar irodalmában
24. Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba c. könyvének hasznosíthatósága a kortárs irodalom megértésében
25. Az írás szerepe az identitás megformálásában Ottlik Géza Iskola a határon c. regényében
26. Weöres Sándor alternatív irodalmi kánonjának jellegzetességei, lehetséges hatásai a nevelésben

 

Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

I. Fokozati vizsga – témák, területek

Név, funkció	Témák, területek	e-mail
Czégényi Dóra Andrea, adjunktus	Hiedelmek, helyi mítoszok, helyi szokások, etnoszemiotika, etnobitanika	czegenyidora@yahoo.com
Keszeg Vilmos, egyetemi tanár	Hiedelmek, helyi mítoszok, helyi szokások, paraszti írásbeliség, élettörténet, népköltészet, helyi emlékezet	vkeszegv@gmail.com
Könczei Csilla, előadótanár	Vizuális kultúra, táncantropológia	kcsilla2003@yahoo.com
Pozsony Ferenc, egyetemi tanár	Helyi szokások, balladák, helytörténet, interetnikus kapcsolatok	pozsonyferenc@yahoo.com
Szabó Á. Töhötöm, adjunktus	Gazdálkodási hagyományok, tájfenntartási és tájhasználati hagyományok, helyi szokások	szabo_tohotom@yahoo.com
Szikszai Mária, adjunktus	Művészetantropológia, képek és szimbólumok, helyi emlékezet	szikszaimaria@@yahoo.com
Tánczos Vilmos, egyetemi tanár	Vallási kultúra és vallási hagyományok, csángó kultúra, helyi szokások, népköltészet, képek és szimbólumok	tanczosvilmos@yahoo.com