Magyar Irodalomtudományi Intézet

Intézetünk történetét jelentős hagyományok, kulturális befolyását pedig kiemelkedő alumnusok jelzik. Az 1872-ben alapított Kolozsvári Tudományegyetemen (későbbi Ferenc József Tudományegyetem) a Debrecenből érkező Imre Sándor volt a magyar nyelv és irodalom tanára, majd a Pesti Tudományegyetem mintájához igazodva 1890-ben felállítják a magyar irodalomtörténeti tanszéket, melyet 1906-tól Dézsi Lajos vesz át. A román állami Ferdinánd Egyetemen (1919-1945), a Bolyai Tudományegyetemen (1945-1959), és az összevont Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (1959-) változó intézményi keretek közt folyt a magyar irodalomtudományi képzés Gaál Gábor, Szabédi László, Csehi Gyula, Jancsó Elemér és Benedekné Gergely Piroska vezetésével. Az 1989-es forradalom után Péntek János irányításával lendületes intézményépítés kezdődött. A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 1993-ban vált újra önálló intézménnyé Gyimesi Éva irányításával. 1998-tól Egyed Emese, 2007-től pedig Berszán István vette át vezetését.

A BBTE Bölcsészettudományi Karán 1975 óta működik az ország egyetlen finn lektorátusa, mely 1992-től kezdődően az intézetünkhöz tartozó Finn Tanszéki Csoporttal bővült. A Magyar Irodalomtudományi Intézet így több oktatási program működtetésében vesz részt: ezek közé tartozik a Magyar nyelv és irodalom szak, Önálló magyar szak, Világ- és összehasonlító irodalom szak, valamint a Finn nyelv és irodalom szak alapképzésen, a Magyar nyelv- és irodalomtudományi magiszteri tanulmányok és a Hungarológiai Doktori Iskola. A Bölcsészettudományi Kar oktatási struktúrájába illeszkedve intézetünk más szakok számára is kínál olyan, közös törzsbe tartozó tantárgyakat, mint az irodalomelmélet, összehasonlító irodalom vagy az esztétika.

A Magyar Irodalomtudományi Intézet tehát multidiszciplináris perspektívákat nyújt a hallgatók szakmai-kutatói ismereteinek és készségeinek megalapozásához. A cél korszerűen felkészült magyartanárokkal látni el a közoktatást, továbbá olyan szakembereket képezni, akik kutatói, szerkesztői és kulturális szakértői munkakörben járulnak hozzá a magyar kultúra megőrzéséhez és gyarapításához, és ezáltal az erdélyi közélet megújulását, kulturális intézményrendszerének hatékonyabbá tételét segítik elő.

20 Teachers

200 Students

60 Courses

Oktatók

Berszán István

egyetemi docens, intézetvezető

Kutatási területek:

az írás és olvasás rítusai
gyakorláskutatás

Bemutatkozás

Kutatási területem az irodalomelmélet és az összehasonlító irodalomtudomány, különösen az etikai kritika, ökokritika és a gyakorlásfizika.

A Kalligram kiadónál megjelent kötetemben (Gyakorláskutatás. Írások és mozgásterek, 2013) az etikát idő(k)beli gyakorlati tájékozódásként gondolom újra, vagyis annak kutatásaként, hogy miként teremtünk kapcsolatot eltérő ritmusú történésekkel, hogyan találunk bele egy történés ritmusába vagy egy gyakorlat mozgásterébe, és miként járunk át eltérő ritmusú történések között. Ez a projekt természeti környezetben zajló, kísérleti írás- és olvasásműhelyeket (Terepkönyv-táborokat) is magába foglal.

A Comparative Literature and Culture folyóiratban közölt tanulmányomban (“Empirical Research and Practice-oriented Physics for the Humanities and Sciences”, CLCWeb: 18.2. 2016) sajátos affinitást tárok fel a gyakorlati tájékozódás mozgásterei és a húrelmélet által leírt kiegészítő dimenziók között.

Jelenleg a Comparative Literature and Culture egy tematikus számán dolgozom, melynek címe: (“)Kinetic spaces(”). The Challenge of Complexity by Practical Rhythms.

Fontosabb publikációk

Empirical Research and Practice-oriented Physics for the Humanities. CLCWeb: Comparative Literature and Culture 18.2 (2016)
“Ismétlés-e a gyakorlás? A megfigyelt és a követett ritmusról (“Regular Recurrence or Practice? About Rhythm as Observed and Followed”). Tiszatáj (2016.01.15.).
Kreatív írásgyakorlatok a természet és a kultúrák között, Károli Gáspár Református Egyetem, L’Armattan Kiadó, Koinónia, Budapest-Kolozsvár, 2017.
„Mégiscsak föld van itt alul, mindenek ellenére föld”. Nemes nagy ágnes költészetének ökokritikai olvasata, Alföld, 2017/11. 81–96.
Változatok vadkeleti tágasságra. Bodor Ádám harmadik körzet-regényéről, Új Forrás, 2015, 19-36.
Land-rover reading/writing exercises. Talent support in the forest: Programme of the Invisible College, 2012. Talent Center Budapest.
Time(s) of Reading, TRANSYLVANIAN REVIEW, XIX, No 2, 2010, P.25 – 37
Gyakorláskutatás. Írások és mozgásterek, Kalligram, POZSONY, Editor: Beke Zsolt, 2013.
Terepkönyv. Az írás és az olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok, Koinónia, Kolozsvár, 2007.

Oktatott tárgyak

Irodalomelmélet
Etikai kritika
Összehasonlító irodalom I.
Összehasonlító irodalom II.
Művészetfilozófia és komparatisztika
Hely, tér és táj komparatív topográfiája

Biró Annamária

egyetemi adjunktus

Kutatási területek:

18-19. századi magyar irodalom- és kultúrtörténet
magyar-német kapcsolatok (18-20. század)
kortárs irodalomi, művészeti folyamatok

Bemutatkozás

Fő kutatási területem a 18–19. század fordulójának irodalma, magyar–német kapcsolatok, valamint a tágabb értelemben vett kultúrtörténet. Doktori dolgozatom Nemzetek Erdélyben. August Ludwig Schlözer és Aranka György vitája címmel jelent meg 2011-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadójánál. Ebben a nemzetiségi kérdés középpontba állításával azokra az intézményes viszonyokra, kapcsolathálókra- és rendszerekre voltam kíváncsi, amelyek a német, erdélyi magyar és szász, illetve a romá vitapozíciókat érthetővé teszik. Jelenleg a vita egyik központi szereplőjének, az erdélyi tudományos szféra intézményszervezőjének, Aranka György levelezésének a sajtó alá rendezésén dolgozom. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadójának felelős kiadójaként, és több hazai és külföldi folyóirat szerkesztőjeként (pl. Hungarian Studies, Budapest; Szépirodalmi Figyelő, Budapest) a tudományos eredmények megjelentetésében is szerepet vállalok. Oktatási gyakorlatomban igyekszem a 18–19. századi magyar- és világirodalmi szövegeket kortárs megvilágításba helyezni, az intertextuális és kapcsolattörténeti kutatásokat előmozdítani.

Fontosabb publikációk

Nemzetek Erdélyben. August Ludwig Schlözer és Aranka György vitája,Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2011 (ETF 272); ISBN 978-606-8178-42-4
Biró Annamária (s.a.r., bev.), Aranka György Erdély-története, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2010, (ETF 264); ISBN 978-606-8178-09-7
Szerzői szerepértelmezés és irodalmi gyakorlat az Aranka-Schlözer vita tükrében, in: Csörsz-Hegedűs-Tüskés (szerk.), Historia Litteraria a XVIII. században, Universitas Kiadó, Budapest, 2006, 331–351.
Die Siebenbürgische Quartalschrift (1790-1801) als Medium der drei Nationen Siebenbürgens, in: Johannes Frimmel, Michael Wögerbauer (Hrsg.), Kommunikation und Information im 18. Jahrhundert. Das Beispiel der Habsburgermonarchie, Harrasowitz Verlag, Wiesbaden, 2009, 331–340.
Schlözer und Ungarn, in. Heinz Duchhardt, Martin Espenhorst (Hg.), August Ludwig (von) Schlözer in Europa, Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 2012, 69–86.
Aranka György: titoknok és magánember, in: Czifra Mariann, Szilágyi Márton (szerk.): Textológia – filológia – értelmezés (A 18–19. századi irodalom), Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2014, 301–320.
Az aktivizmus megjelenési formái a 20. század elején, in:Átmenetdiskurzusok. Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok, szerk. Bányai Éva, RHT Kiadó – Erdélyi Múzeum Egyesület, Bukarest – Sepsiszentgyörgy – Kolozsvár, 2015, 123-136. ISBN: 978-606-93872-3-8, 978-606-739-034-6
Értelmiségképzetek a német és magyar aktivizmusban, in: Biró Annamária, Boka László (szerk.), Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2., Partium Kiadó, Reciti, Nagyvárad-Budapest, 2016, 205–226.

Oktatott tantárgyak

A felvilágosodás és reformkor magyar irodalma
A barokk és klasszicizmus európai irodalma
Kritikai kiadás
Az antikvitás irodalma

Egyed Emese

egyetemi tanár

Kutatási területek:

európai irodalom- és színháztörténet
francia-magyar művelődési kapcsolatok

Bemutatkozás

A Világirodalom: az ókor irodalma és kultúrája című tantárgy az egyéni kutatásra teszi a hangsúlyt és terminológiai –informatív – kutatástörténeti órák után a diákok egyéni munkájának közös megbeszélése jelenti a tanulás alapvető formáját (pl. táncművészet az ókorban; a nők helyzete; tanulási módoszatok; motívumok továbbélése stb.). Együttműködünk a Sapientia EMTE világirodalom-szakosaival.

A magyar irodalom története. A felvilágosodás és a romantika irodalma vizsgálata évenként más nézőpontból történik (ars poeticák, női szempontok, utazás-tematika stb), fontos, hogy a diákok megtanuljanak tájékozódni a szakirodalomban és értsék a primér szövegeket. Az oktatás beavató jellegű, a diákok recenziókat írnak, tudományos konferenciákra jelentkeznek. Az órán a tanár által azonosított új forrásokat is használjuk. (S. Pataki Mózes versei, Lukáts István versei, Ujfalvi Krisztina levelező köre). Együttműködés: MTA 18-19. századi osztályaival.

A Színházi kultúra Erdélyben 1700-1849 az irodalom és a színjátszástörténet komparatív tanulmányozása (drámaszövegek, kritikai írások, szöveges források – dramaturgiai nézőpontok, programok, színpadi nyelv vizsgálata) . E stúdiumhoz köthető az Egyede Emese által vezetett THÉ-Trupp Egyetemi Irodalmi színpad munkássága is is, illetőleg a Drámaszövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek című konferencia megszervezése. Együttműködés: BBTE Germanisztika tanszék, az MTA színházkutató csoportja.

A kritikai kiadás (a mesterképzőn) a szövegek digitális és papír alapú kiadásának műhelye.

Egyed Emese legutóbbi könyve: Régi székely írók (válogatás, sajtó alá rendezés) hargita kiadó 2017.

Fontosabb publikációk

2000 Egyed Emese: „Scytha vagyok” Kéziratos paszkvillus a Demonstratióról – Sajnovitsnak . In Nyelvtudományi Közlemények. A MTA Nyelvtudományi Intézetének folyóirata 97. kötet Budapest 246-260.
2001 Egyed Emese (s.a.r.): Mennyei Barátom! Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez (1771-1789). Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület Erdélyi Tudományos Füzetek 235. 353 lap.
2006 Egyed Emese: Angelica és Tirsis. Kolozsvári töredék. Irodalomtörténet. 37. (2006) 4. 552-564
Egyed Emese: „Isten veled!” Kéziratos Ponciánus – 1784, Drág. = Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke által szervezett nemzetközi konferencia előadásai. 2006. május 24-27., Kolozsvár, Balázs Mihály, Gábor Csilla (szerk.), Egyetemi Műhely Kiadó. Bolyai Társaság, Kolozsvár 2007. 539-554. (Egyetemi füzetek 3) ISBN 978-973-87783-8-2
Egyed Emese: A Gerson és kolozsvári kézirata 51-78. = Debreczeni Attila-Gönczy Monika (szerk.) A “Et in Arcadia ego”. A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése. Budapest-Debrecen 2005 Csokonai könyvtár 36 ISBN 963 472 899 5
Egyed Emese: Sur la première traduction du Cid en hongrois. Studia universitatis Babes-Bolyai Series Philologia (rev. B. cod 53), Volum 52, 2007 .3. 125-138 ISSN 1220-0484
Egyed Emese: The question of higher education examined from the perspective of theunique culture of the Hungarian minority in Romania = Let 207 TRULY be the year of equal opportunities at the Babes-Bolyai University! Public hearing in the European Parliament Brussels Tuesday, 9 october 2007 Stúdium Ltd Cluj 105-117 ISBN 978-973-643-151-7
Egyed Emese: Kendilóna. A Teleki-udvar a 18. században. = Papp Klára-Püski Levente (ed.) Arisztokrata életpályák és életviszonyok Speculum historiae 2009 ISSN 2060-9213 ISBN 978-963-473-346-1
Egyed Emese: Le blason Petőfi, approche héraldique, = Kányádi András (red.) Figures mythiques en Europe centrale. Aspects d’un Panthéon variable. 2010. 166–172 (195) Paris, Institut des études slaves, ISSN 0079-0028, ISBN 978-2-7204-0463-4
Emese Egyed: Quand la Hongrie s’expose en France. Revue des deux Mondes janvier 2011 120-126 (192) ISSN 978-2-35650-033-5
Egyed Emese: L’Image de la Hongrie et des Hongrois dans le Roman Strǎinul («L’Étranger»), Écrit en 1955 Par L’Écrivain et Scénariste Roumain Titus Popovici. Hungarian Studies (2012) 1. 17-27.
Egyed Emese: L’aristocrate chez le sage., Studia Universitatis Babeş-Bolyai « Europaea » (LVII) 2012/4, p. 5-20, 84631778
Pataki Mózes: Poétai Gondolatok. Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte, a tanulmányt és a jegyzeteket írta Egyed Emese Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár 2014
Andalgj hát, citerám! Lukáts István versei. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte Egyed Emese. Tortoma Könyvkiadó Barót 2015. 183 lap
Egyed Emese: De la défense vers l’argument. Lecteurs protestants de Leibniz au XVIIIe siècle en Europe Orientale. = „Für unser Glück oder das Glück anderer”. Vortrage des X. Internationalen Leibniz-Kongressess. Herausgegegben von Venchao Li in Verbind mit Ute Beckmann, Sven Erdner, Esther-Maria Eruulat, Jürgen Herbst, Helena Iwasinski und Simona Noreik I-V. III.585- 600. Georg Olms Verlag Hildesheim. Zürich. New York 2016 OLMS

Oktatott tárgyak

Világirodalom: Irodalom és műveltség az ókorban
A magyar irodalom története III: 1700–1849
A magyar irodalom története III: A felvilágosodás és a romantika irodalma
Színházi kultúra Erdélyben
A kritikai szövegkiadás
Doktori szeminárium különféle irodalomtudományi és színháztudományi témákból

Farmati Anna

egyetemi adjunktus

Kutatási területek:

középkori legendairodalom
a középkori irodalom recepciója
kora újkori magyar nyelvű katolikus egyházi irodalom

Bemutatkozás

Kutatási területeim: a középkori magyar nyelvű legendairodalom (motívumvizsgálat, értelmezési lehetőségek), a barokk lelkiségi irodalom középkori gyökerei (főként társulati kiadványok szövegeiben), valamint a középkori irodalom recepciója és annak mai lehetőségei. A Res Litteraria Transilvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely tagjaként kapcsolódom be a régi magyar irodalom kutatóinak munkájába, valamint rendszeresen részt veszek az MTA Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport évi konferenciáin, tanulmányaim nagy részét ezekben a konferenciakötetekben publikáltam.

Jelenleg egy oktatási segédleten dolgozom, melynek célja az első éves diákok tájékozódásának segítése a középkori szövegek világában, és amelynek gyakorlati részét a most III. éves diákokkal együtt kezdtük el kidolgozni. A másik szerkesztés alatt álló munka szintén a diákok bevonásával készül, akikkel együtt egy késő középkori legenda (a Nagyszombati kódexben található) szövegét és annak a csíksomlyói nyomdából származó, egyetlen példányban fennmaradt barokk kori változatát (Jerusálemi olvasó) szeretnénk kiadni kísérő jegyzetek és tanulmány kíséretében. (A szövegkiadás alapját képező előmunkálatokról l. A lelki csésze titkai – avagy ízelítő a csíksomlyói kordások lelki asztaláról = Déri Eszter szerk., Barokk vallásos közösségek, MTA – PPKE, Budapest, 2017, 79–88.) Másik idén megjelent tanulmányom szintén a középkori és barokk kori szövegek és kiadványok közötti kapcsolatra világít rá az énekköltészet révén (Mikroelemzések, mélyfúrások esélyei az első hivatalos népének-gyűjteményekben = Szádoczki Vera szerk., Népénekek és gyülekezeti énekek a 17. századi Magyarországon, MTA-PPKE Budapest, 2017,37–46.)

Fontosabb publikációk

Más régi ének. A XVII. századi katolikus népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere, Verbum, Kolozsvár, 2009
Farmati Anna: Szeráfi kalandok. Értelem és értelmezés: régi szövegek új kontextusban, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2015
Mesterkedő költői játék. Egy képvers a kora középkorból = Hortus amicorum. Köszöntőkötet Egyed Emese tiszteletére, szerk. Bartha Katalin Ágnes, Biró Annamária, Demeter Zsuzsa, Tar Gabriella-Nóra, Kolozsvár, 2017, 84–85.
Mikroelemzések, mélyfúrások esélyei az első hivatalos népének-gyűjteményekben = Szádoczki Vera szerk., Népénekek és gyülekezeti énekek a 17. századi Magyarországon, MTA-PPKE Budapest, 2017,37-46.
A kolozsvári Szent Mihály-templomhoz tartozó Szentháromság Társulat identitás-helyreállító szertartásai = Keresztény Magvető, 123. évfolyam, 2017, 2-3. szám, 218–226.
Kájoni, az éneklő ferences = Bajáki Rita, Báthory Orsolya, Bogár Judit… szerk., Lelkiség és irodalom. Tanulmányok Szelestei Nagy László tiszteletére, Budapest, MTA – PPKE 2017, 53–55.
A lelki csésze titkai – avagy ízelítő a csíksomlyói kordások lelki asztaláról = Déri Eszter szerk., Barokk vallásos közösségek, MTA – PPKE, Budapest, 2017, 79–88.

Oktatott tárgyak

Magyar irodalomtörténet (középkor és reneszánsz)
Művelődéstörténet
Középkori és reneszánsz világirodalom
Diakronikus olvasatok. Az irodalom emlékezete – az emlékezet irodalma.

Gábor Csilla

egyetemi tanár

Kutatási területek:

kora újkori magyar irodalomtörténet
európai és magyar homiletikai és áhítati irodalom
történeti retorika

Bemutatkozás

Szakterület: közép- és főként kora újkori irodalomtörténet, közelebbről a 16–17. század kegyességi irodalma, történeti retorika, interdiszciplináris és -kulturális megközelítésben. Az oktatott tárgyak kapcsolódnak a kutatási témákhoz: a barokk irodalomtörténet mellett hagiográfia, mítoszok és irodalom, klasszikus retorikák, textológia. A kutatásokat az általam alapított és vezetett Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely keretében végezzük. A műhely előzményeinek a ’90-es évek közepén induló kutatások tekinthetők: az egyéni (akkor még csupán a kora újkori prédikációra irányuló) vizsgálatokkal egyidőben a 16–18. századi könyv-, irodalom- és művelődéstörténet különféle részjelenségeit körbejáró szakdolgozatok, mesteri dolgozatok, valamint a belőlük készült publikációk alapozták meg a későbbi irányokat. 2007 óta doktori képzés keretében is folytatható a kutatómunka. 1994 óta a műhelyvezető és műhelytagok rendszeresen részt vesznek hazai, magyarországi és távolabbi szakmai rendezvényeken, és publikálják eredményeiket.

Az érdeklődés, a tematika tágult az évek folyamán, és változatosabbá lettek a megközelítési szempontok is. Ami közös a szerteágazó kutatásokban, az a filológiai alaposság (esetenként ismeretlen szövegek feltárása) és az értelmezői kreativitás reflektált összehangolása.

A kutatócsoport működésének kezdete óta rendszeresen együttműködik magyarországi testvérintézményekkel, kiemelten a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetével, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetével valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékével. Ezt 2013-ban a kutatásokat összehangolni hivatott együttműködési szerződéssel is megerősítette.

2015 óta, amikor a Babeş-Bolyai Egyetem csatlakozott a Refo500 és a RefoRC nemzetközi platformhoz, a Res Litteraria Transylvaniae Vetus is tagja let a szervezetnek.

Fontosabb publikációk

Káldi György prédikációi: Források, teológia, retorika, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001.
Religió és retorika: Tanulmányok a középkori, reneszánsz, barokk irodalomról, Kolozsvár, Komp–Press, 2002.
Gábor Csilla, Doctrine – Virtue – Memory: Seventeenth-century Hungarian Devotional Literature in European Context, Kolozsvár, Egyetemi Kiadó, 2007.
Gábor Csilla, Hit, hitel, bizodalom – mozaikkockák az alteritás tanúságaiból, Korunk, 2012/1, 13–18.
Keresztyéni felelet: Hitviták a 16–17. században, vál., szöveggondozás, előszó, jegyzetek: Gábor Csilla, Kolozsvár, Polis, 2013.
Gábor Csilla, Trient után – bibliafordítás, bibliafilológia, lelkiségi hagyományok = Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből (1450–1650), szerk. Horkay Hörcher Ferenc, Bp., L’Harmattan, 2013, 173–183.
Gábor Csilla, Laus et polemia: magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban, Debrecen–Kolozsvár, Debreceni Egyetemi Kiadó–Egyetemi Műhely Kiadó, 2015.
Gábor Csilla, Spiritual Ways, Spiritual Faculties: Mediaeval Spirituality in Early Modern Devotion: Texts and Practices, Religion and Theology, 2016/2, 128–147.
Gábor Csilla, Köszöntés a Krímből – egy családi levél és kontextusa, in Testimonio litterarum: Tanulmámyok Kajó Zsigmond tiszteletére, szerk. Dáné Veronka, Lupescuné Makó Mária, Sipos Gábor, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2016, 135–142.
Gábor Csilla, Katolikus–protestáns hitviták anyanyelven a 16. század derekán: témák, érvek, nyelvi kísérletek, in Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században, szerk. Varga Szabolcs, Vértesi Lázár, Pécs, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, 2017, 373–392.

Oktatott tárgyak

Filológia
Barokk irodalom
Hagiográfia
Mítoszok és irodalom, klasszikus retorikák
Textológia

Jankó-Szép Ilona Yvette

egyetemi tanársegéd

Kutatási területek:

finn színház és dráma
fordítás

Bemutatkozás

Fő érdeklődési területem a finn színház és dráma, különös tekintettel azokra a kortárs színházi szerzőkre, akik alkotó munkájukban egyesítik az írói, rendezői és színészi szerepkört. Ezzel (illetve tanári munkámmal) összefüggésben foglalkoztat továbbá a műfordítás elmélete és gyakorlata, elsősorban a kortárs próza- és drámaszövegek fordítása.

Nemrég fejeztem be a finn Rosa Liksom Ideglenes [Väliaikainen] című rövidprózakötetének fordítását. Jelenleg a liksomi egypercesek fordításával kapcsolatos kérdések, dilemmák, stratégiák megfogalmazásával foglalkozom.

Leutóbbi fordításom, a finn színész/író/rendező Anna Paavilainen Play Rape című színházi szövegének magyarra ültetése reményeim szerint előrelépést jelent számomra a színpadra írt posztdramatikus színházi szövegek fordíthatóságának tanulmányozása terén.

A közeljövőben az alkalmazott színház módszereinek alkalmazására készülök kísérletet tenni a modern és kortárs finn irodalom tanításában.

Fontosabb publikációk

Hamlet a Kalevalában, Helikon, 1997/August, 16-18.
Az auteur-jelenség az európai színház történetének tükrében. Egy kortárs finn színházi auteur In A látható jelentés, Erdélyi Múzeum Egyesület, edit. Egyed Emese, 2012, 153 – 176.
Laura Ruohonen organikus dramaturgiája, In Ritmus és ismétlés, Egyetemi Műhely Kiadó, edit. Veress Károly, 2015, 51-56.
Of Other Ice Ages. Arctic Utopias in Leea Klemola’s Kokkola Trilogy In Symbolon, Journal of Theatre Studies, Târgu Mureș (accepted/in press).
Shakespeare Ghosting in the Finnish Hamlet’s Tragedy In Symbolon, publicația de științe teatrale a Universității de Arte din Târgu Mureș (accepted/in press).

Fordítások

Juha Jokela: Mobil e horror (original title: Mobile horror, play), Mai finn drámák (Contemporary Finnish Plays), Polar könyvek, Budapest, 2009.
Antti Leikas: EVICKélj (original title: Melominen, novel), Polar könyvek, Budapest, 2012.
Markus Majaluoma: Apa, irány a tenger! (original title: Isä, lähdetään saareen, children’s book), Koinónia, Cluj, 2013.
Leea Klemola–Klaus Klemola: Majd ha fagy! (original title: Kohti kylmempää, play) In Magyar Lettre International, 90. sz, 2013/III.
Rosa Liksom: Ideglenes (original title: Väliaikainen, short prose), Noran Libro, Budapest, 2017.

Oktatott tárgyak

Finn kultúra és műveltség
Bevezetés a finn irodalomba
A finn irodalom kezdetei
A finn irodalom eredete
Finn irodalmi irányzatok a 20. század első felében
Kortárs finn irodalom
Az irodalmi szöveg összetett elemzése

Józsa István

egyetemi adjunktus

Kutatási terület:

esztétika

Bemutatkozás

Kutatási területem az esztétika, illetve kortárs művészekről írok és készítek dokumentumfilmeket magyar, német és angol nyelven.

Jelenleg weboldalam nemzetközi akkreditálásán dolgozom.

Fontosabb publikációk

A világ mint absztrakció. In: Tárlat, Kriterion, Bukarest, 1991
Emil Dobribán. In: The Bio-Bibliographical Encyclopaedia of the Art of the European Ex-Libris, Celorico de Basto, Portugal, 1993
Arany János versei Miklosovits László rajzaival, Magyar Millecentenáriumi Társaság, Budapest, 1997, Keresztury Dezsővel
With Miklós Jancsó about the Destructive Power of the World-Dream. In: RENDER, Komp-Press, Kolozsvár, 1996
Andrei Pleşu: Robinson etikája (Minima moralia), Tinivár, Kolozsvár, 2OOO Fordítás (Gabriela Leoveanuval), előszó, szerkesztés, névmutató
Szabó Vilmos, Zilah, 2OO5, előszó, Banner Zoltánnal
Sipos László, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2OO6
Jakobovits Miklós, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2OO7
Orth István, Mentor, Marosvásárhely, 2OO7, monográfia
Székely Géza, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2OO8, kismonográfia
ORTH. Ikonok /Icoane /Poesis of Icons, Klaus Johannisszal, Valentin Mureșannal, Joachim Wittstockkal 2016
Sipos László életmű-dokumentáció, Magyar Művészeti Akadémia weboldala, Budapest, 2016
Az én Közép-Európám. Szakirányítás, szerkesztés, előszó. 2016
Magyar legendák. Szakirányítás, szerkesztés, előszó, 2017.
Új műfajok a III. évezred elején. Szakirányítás, szerkesztés, előszó, 2017.

Oktatott tárgyak

Esztétika
Retorika
A filozófia kultúrája
Kutatásmódszertan

Salo Karoliina

finn vendégtanár

Kutatási terület:

finn mint második nyelv

Bemutatkozás

Already during my studies I got interested in teaching Finnish as a second language. I’m interested in teaching Finnish on different levels with functional teaching methods.

Currently I’m a PhD candidate at the University of Turku in the department of Finnish and Finno-Ugric Languages. I study interaction in multicultural primary care consultations. My focus is on the linguistic recourses of the doctors speaking Finnish as a L2.

Fontosabb publikációk

Oktatott tárgyak

Finn nyelv (BA I.)
Finn nyelv (BA II.)
Finn nyelv (BA II.)
Finn szintaxis
Kortárs finn társadalom

Molnár Bodrogi Enikő

egyetemi docens

Kutatási területek:

a fennoskandiai finnugor kisebbségek helyzete
Jósika Miklós műveinek fogadtatástörténete

Bemutatkozás

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének docense és a filológia doktora vagyok. Finn művelődéstörténetet, a finn irodalomtörténetet, baltikumi finnugor irodalmakat és a finn nyelv és irodalom oktatásának módszertanát tanítom. 2010-ben bevezettem a meänkieli nyelv és kultúra oktatását, s ezt a tantárgyat is én tanítom . A meänkieli nyelvet a svédországi Umeå-i egyetemen és a mi egyetemünkön kívül sehol nem tanítják önálló tantárgyként.

Főbb kutatási területeim: a nyelvi, etnikai és vallási kisebbségi identitás szociolingvisztikai szempontú vizsgálata, a fennoskandiai finnugor kisebbségek szépirodalma posztkoloniális megközelítésben és Jósika Miklós műveinek fogadtatástörténete. Kutatási eredményeimről magyarul, románul, angolul, finnül és meänkieliül publikáltam.

Elsőként fordítottam meänkieli szépirodalmat magyar nyelvre: Bengt Pohjanen Jopparikuninkhaan poika című regényét (Bengt Pohjanen: A csempészkirály fia. Koinónia. Kolozsvár. 2011.) és Pohjanen verseit.

Jelenleg egy olyan projekten dolgozom, amelynek témája a kisebbségi nyelven írott szépirodalom szerepe a meänkieli, kvén és csángó közösségek nyelvi és etnikai identitásának építésében.

Fontosabb publikációk

The Voice of a „Tongueless” Periphery. – Revista Româna de Studii Baltice şi Nordice/ The Romanian Journal for Baltic and Nordic Studies Volume 6, Issue No. 1. (2014). 191–205. Kieli-iteolokioita vähemistöavisissa. Virittäjä 4/2015. 525–558.
Kitalált hagyomány és ciklikusság a meänkieli kultúrában. = Veres Károly (szerk.): Ritmus és ismétlés. Interdiszciplináris párbeszéd 3. Egyetemi füzetek 26. Egyetemi Műhely Kiadó. Bolyai Társaság. Kolozsvár. 2015. 205–217.
Az otthonosság és idegenség narratívái a történelmi gyászmunka terében. A Tornio-völgy alternatív története. = Borbély András, Orbán Jolán, Pieldner Judit (szerk.): Irodalom, test, emlékezet. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 2014. 279–293.
Monikielinen periferii vaston ummikkokeskustaa Bengt Pohjasen tuotannossa. = Grammatika és kontextus. Új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III. Szerk. Csepregi Márta, Kubínyi Kata, Jari Sivonen. Uralisztikai Tanulmányok 20. Budapest, 2013. 204–214.
Kunkas transsylvanianunkarilainen saattaa tukea meänkielen revitaliseerinkiä? = Változó nyelv, nyelvváltozatok, területiség. A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai (Kolozsvár, 2011. augusztus 22-27). Szerk. Szoták Szilvia – Vargha Fruzsina Sára. Egyetemi Műhely Kiadó – Bolyai Társaság. Kolozsvár. 2013. 134–149.
On the border of cultures and languages: The attraction of Meänkieli literature. = Multilingualism and Muliculturalism in Finno-Ugric Literatures. Johanna Laakso, Johanna Domokos (Eds.). 2011. Finno-Ugrian Studies in Austria 8. 128–140.
Finn nyelvkönyv kezdőknek. 2. kiadás. Társszerző Varga P. Ildikó. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2010.
A nyelvi önállósulás Skandináviában mint revitalizációs stratégia. = Moldvai csángók és a változó világ. Szerk. Diószegi László. Teleki László Alapítvány, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ. Budapest. 2009. 19–30.
Az emlékünnepély mint kultikus mozzanat: az unitárius egyház megalakulásának 300. évfordulója. = Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. LXX. kötet 2008. 1-2. füzet 44–55.
Identitás a periférián: a kvének és a csángók helyzete. = Specimina Fennica Tomus XIV. Colloquia Contrastiva Tomus XVII. Kaukovertailuja VI. Szerk. Eliisa Pitkäsalo – Pusztay János. Savariae. 2008. 44–63.
Revitalizing minority language and ethnic identity: the case of the Kvens in Norway. = Études Finno-Ougriennes. Tome 39. 2007. L’Harmattan. Paris. 123–145.
Limba finlandeză. Simplu şi eficient. (Finn nyelvkönyv román anyanyelvű kezdőknek.) Társszerzők: Pályi Éva Ildikó és Varga P. Ildikó Polirom Kiadó, Iaşi, 2005.
Finn nyelvkönyv kezdőknek. Társszerző Varga P. Ildikó. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2004.
Jósika Miklós műveinek fogadtatástörténete. Erdélyi Tudományos Füzetek 241. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 2003.
Limba finlandeză pentru tine. Manual de conversaţie. Társszerző: Pályi Éva Ildikó. Polirom Kiadó, Iaşi, 2003.

Oktatott tárgyak

Finn kultúra és civilizáció
A finn irodalom kezdetei
A modern finn irodalom megszületése
A XX. század első felének irodalmi irányai
Meänkieli nyelv és kultúra
Baltikumi finnugor irodalmak

Orbán Gyöngyi

egyetemi tanár

Kutatási területek:

A hermeneutika pedagógiai programja
Az értékelésprobléma hermeneutikai megközelítése

Bemutatkozás

A hermeneutikai szemlélet alkalmazása az irodalomoktatásban c. kutatási program része egy tágabb, Megértő irodalomoktatás elnevezésű programnak, amelyet a Pszichológiai és Neveléstudományi Kar munkatársaival együttműködésben kezdeményeztünk. Ez a program olyan elméleti és módszertani-gyakorlati tevékenységek kereteként működik, amelyek célja az irodalomoktatás korszerűsítése. A hermeneutikai szemlélet irodalomórai alkalmazása lehetővé teszi a dialóguselvű olvasás – mint esztétikai magatartás – gyakorlatát. Az irodalomóra így olyan hermeneutikai szituációt teremt, amely az örömelvű olvasás, az esztétikai tapasztalat megbeszélésének színhelye, és lehetővé teszi a tanár és a tanulók alkotó együttműködését. A Megértő irodalomoktatás program egy hermeneutikai pedagógia csíráit tartalmazza, s úgy tűnik, hogy hatóköre túllépheti az irodalomtanítás kereteit, és nemcsak az irodalom újfajta megközelítésének, hanem általában az oktatás megújításának szemléleti alapjává válhat. A program keretet biztosít egyetemi és középiskolai oktatók, egyetemi hallgatók és doktoranduszok, középiskolás diákok együttműködésének.

Fontosabb publikációk

Megértő irodalomoktatás. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998.
Ígéret kertje. A dialógus poétikája felé. Pro Philosophia – Polis, Kolozsvár, 1999., 2002.
Háttérelemzések. Esszék a korszerű irodalomoktatás köréből. KOMP-PRESS Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2000.
Magyar irodalom. Alternatív tankönyv a IX. osztály számára. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000.
Magyar irodalom. Alternatív tankönyv a X. osztály számára. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000.
Megértő irodalomolvasás 14-15 éves diákok számára. Holnap Kiadó, Budapest, 2003.
Az irodalomóra mint hermeneutikai szituáció. In: Sipos Lajos (szerk.) Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Korona Nova Kiadó, Bp., 2006.
Olvasókönyv XI. osztályosoknak. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006.
Olvasókönyv XII. osztályosoknak. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2007.
Híd és korlát. Irodalmi hermeneutikai esszék. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság – Kolozsvár, 2014.

Oktatott tárgyak

Irodalomelmélet
Esztétika
Hermeneutika
Textológia

Selyem Zsuzsa

egyetemi docens

Kutatási területek:

neoavantgárd, posztmodern, metamodern
Animal Studies
irodalom és társadalom

Bemutatkozás

Kutatási területem elsősorban a kortárs irodalom, történeti vonatkozásban a neoavantgárd, a posztmodern és a metamodern, megközelítésem társadalomkritikai, ezen belül az ökokritikai és az állatelméletek szempontjai foglalkoztatnak. A legutóbbi közös kutatási projektjeim: Metamodernizmus a kortárs irodalomban – Keszeg Annával és Nagy Annával közös kutatás, DOMUS, 2014-2015; Kortárs próza filmen 2006-2009, BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszék, MA-képzés. Publikációk: Taxidermia – Parti Nagy Lajos prózája: Látó, 2007/11; Saját halál – Nádas Péter& Forgács Péter: Látó, 2008/10; Dolina – Az érsek látogatása. Látó, 2009/11; Politika és irodalom diktatúrában. Szerkesztett kötet: Magány és árnyék. Egy Szilágyi Domokos nevű ember a Szekuritáté hálójában. Láthatatlan Kollégium – Tranzit Alapítvány, Kolozsvár, 2008.

Fontosabb publikációk

Fiktív állatok. A rezisztencia irodalmi formáiról. Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2014.
Fehérek közt. Esszék. Vigilia Kiadó, Budapest, 2007.
Szembe szét. Humor és szentség összefüggése Esterházy Péter prózájában. Koinónia, Kolozsvár, 2004.
Kristóf és a fekete kutya. Állati és emberi ínség a Párhuzamos történetek Margitsziget-fejezeteiben. ÉS, 2015. május 29.
A beszélők egyenlősége és kontingenciája: szlem. Korunk, 2015/11

Oktatott tárgyak

Bevezetés az irodalmi tanulmányokba
A huszadik század második felének magyar irodalomtörténete
Kortárs világirodalmak
Inkluzív irodalom

Serestély Zalán

egyetemi adjunktus

Kutatási területek:

esztétika
irodalomelmélet
Animal studies
ökokritika

Bemutatkozás

2011 és 2016 között Jorge Luis Borges életművének hatalomkritikai tétjeit kutattam narratológiai, fenomenológiai, recepcióesztétikai, dekonstrukciós módszerekkel, illetve a posztkoloniális kritika és a biohatalmi rendszerek kritikája felől. Ezzel párhuzamosan az utóbbi öt évben egyre erősebben kezdett foglalkoztatni a humanizmus válsága, és ezzel összefüggésben a nonhománnal kapcsolatos fölvetések, az animal studies, az antropocén kérdésköre, az ökofeminizmus, az ökofenomenológia, a poszthumanista teória.

Fontosabb publikációk

Serestély Zalán, Életmű és környezete. Jorge Luis Borges munkásságának kultúra- és ismeretelméleti, valamint hatalomkritikai vonatkozásai. Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2017. ISBN: 978-606-8886-17-6, Categ CNCSIS B
Serestély Zalán, carte, One Way Ticket. Jegyzetek a nonhumánhoz. Korunk – Komp-Press, Kolozsvár, 2 ISBN: 978-606-773-024-1
Serestély Zalán, Újrahsznosított állat – áru/fétis, Korunk, 2018/10, 36–40. Categ CNCSIS B+/CEEOL/EBSCO
Serestély Zalán, Szabadságfogyasztás – a kontingencia megszállása, Prae, 2018/1, 48–60.
Serestély Zalán, Fejlés és fejtés. A képzelet két modellje Margarita Guerrero és Jorge Luis Borges Képzelt lények könyve című bestiáriumában, Korunk, 2017/7, 15–21. Categ CNCSIS B+/CEEOL/EBSCO
Serestély Zalán, „ahogy énvelem is történt már nemegyszer” – Az organikus, a funkcionális és az animisztikus kritikája az autopoietikus gép felől. Bevezetés a biopolitikába III.2., Helikon, 2017. szeptember 25, 12–13.
Serestély Zalán, „ahogy énvelem is történt már nemegyszer” – Az organikus, a funkcionális és az animisztikus kritikája az autopoietikus gép felől. Bevezetés a biopolitikába III.1., Helikon, 2017. július 25, 11–12.
Serestély Zalán, Emberszelídítés. Bevezetés a biopolitikába II., Helikon, 2017. március 25, 10–12.
Serestély Zalán, Történetietlen istenek. A történeti idő egyik fabulájának borgesi leleplezése = Bartha Katalin Ágnes, Biró Annamária, Demeter Zsuzsa, Tar Gabriella-Nóra (szerk.): Hortus amicorum. Köszöntőkötet Egyed Emese tiszteletére, Erdélyi Múzeim Egyesület, Kolozsvár, 2017, 554–557. Categ CNCSIS B.
Serestély Zalán, Városállatok. (Nem csak) az állat méltósága Nemes Nagy Ágnes költészetében = Orbán Gyöngyi, Fóris-Ferenczi Rita, Bilibók Renáta (szerk.): Hermészkedő. Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2017, 95–104. Categ CNCSIS B
Serestély Zalán, Önfeledés, evilágiság. Borges gaucsóinak megváltásigényéről = Fried István (sorozatszerk.): Szóköz, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2017, 80–92.
Serestély Zalán, Az egyedi, a véletlen és az antropológus. Egy sajtátos narrátorszerep kialakulása Jorge Luis Borges Márk evangéliuma elbeszélésében = Veress Károly (szerk.): Egyediség és véletlen. Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2016, 85–92. Categ CNCSIS B
Serestély Zalán, capitol, Jóltáplált metafizikák. Irányvonalak a Borges-életműkorpusz magyar vonatkozású recepciójában = Fried István (sorozatszerk.): Szóköz, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2015, 111–127.

Oktatott tárgyak

Középkori és reneszánsz világirodalom
Összehasonlító irodalom
Esztétikai hermeneutika
Kortárs irodalomelméleti irányzatok
Bevezetés az irodalmi tanulmányokba

T. Szabó Levente

egyetemi docens, dékánhelyettes

Kutatási területek:

a XIX. század második felének magyar irodalma
az irodalom társadalomtörténete és irodalomszociológia

Bemutatkozás

Fontosabb publikációk

Oktatott tárgyak

Klasszikus magyar irodalom / A 19. század második felének magyar és világirodalma
Irodalom- és művészetszociológia
Az irodalomtörténet elméletei / Vizualitás és irodalomtörténet
Bevezetés az irodalom társadalomtörténetébe
Bevezetés az összehasonlító irodalomtudomány kortárs módszertani kérdéseibe
Kortárs irányzatok az irodalomtörténeti kutatásokban (román nyelven a román irodalmár mesteri képzés keretei között)

Varga P. Ildikó

egyetemi adjunktus

Kutatási területek:

a fordítás elmélete és gyakorlata
magyar–finn kulturális kapcsolatok 1945-ig
Vikár Béla levelezése

Bemutatkozás

Kutatási területeim: fordításelmélet, a fordításról való gondolkodás a magyar irodalomban; magyar−finn kulturális kapcsolatok, levélkutatás (különösen e kapcsolatokban szerepet játszó személyeké).

2017-ben jelent meg egy kötet, mely 600, Vikár Béla (1859−1945) által írt levelet tartalmaz. Vikár a Kalevala második magyar fordítója volt és a magyar−finn kapcsolatokban meghatározó szerepet játszott a második világháborúig. A kötetben 580 eddig nem publikált levél található, jegyzetek és magyarázatok minden levélhez, valamint a finn, francia és német nyelvű levelek magyar fordításai.

2010-ben jelent meg első önálló kötetem, melyben a Kalevala fordításainak magyar fogadtatását vizsgáltam.

Jelenleg a La Fontaine Irodalmi Társaság (1920−1945) tevékenységét kutatom. A társaság célkitűzése a magyar irodalom külföldi és a világirodalom magyarországi megismertetése és terjesztése volt. A terv egy monográfia írása a társaság történetéről.

Fontosabb publikációk

Önálló kötetek:

Finnország egyik leglelkesebb diplomatája itt több mint 50 éven keresztül. Vikár Béla levelei. EME, Kolozsvár, 2017.
Hiisi szarvasától a csodaszarvasig. A Kalevala magyar fordításai. EME, Kolozsvár, 2010.

Tanulmányok:

The personal is political – a személyes egyben politikai. A Westöstliche Rundschau alapításának és szerkesztésének hátteréről. Erdélyi Múzeum 2014/2 69−89.
Towards an international university. A Professorship at the Franz Joseph University (Cluj-Napoca) in 1901. The Romanian Journal for Baltic and Nordic Studies 2014/1 175−190.
Magyar–finn kulturális kapcsolatok egy vita apropóján az 1930-as években. In: Pitkäsalo Eliisa – Pusztay János (szerk.): Kaukovertailuja VII., Specimina fennica, Szombathely, 2015. 265−275.
Egy 19. századi finn feminista Magyarországon. Minna Canth első megjelenései magyar nyelvű és vonatkozású lapokban. In. Bartha Katalin Ágnes et al. (szerk.): Hortus amicorum. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2017. 244−248.
Minták, modellek, eredetiség. Egy magyar darab esete a Finn Nemzeti Színházzal. In. Egyed Emese et al. (szerk.): Certamen IV., EME, Kolozsvár, 2017. 95−115.

Tankönyvek:

Limba finlandeza. Simplu si eficient. Társszerző: M. Bodrogi Enikő és Pályi Éva Ildikó. Polirom, Iasi, 2005.
Finn nyelvkönyv kezdőknek. Társszerző: M. Bodrogi Enikő. Ábel kiadó, Kolozsvár, 2005. (2., javított kiadás: 2010.)

Fordítások:

Karmela Liebkind: Etnikai viszonyok Finnországban. In: Domokos Johanna (szerk.): Finnek_? Tanulmányok a multikulturális Finnországról. AmbrooBook, Győr, 2013. 19−37.
Outi Lepola: A bevándorlás és a külföldiekkel kapcsolatos finnországi politika. In. Domokos Johanna (szerk.): Finnek_? Tanulmányok a multikulturális Finnországról. AmbrooBook, Győr, 2013. 38−52.
Eila Rantonen: A bevándorlók irodalma Finnországban. In. Domokos Johanna (szerk.): Finnek_! Multikulturális finn irodalmi olvasókönyv. AmbrooBook, Győr, 2013. 19−38.

Oktatott tárgyak

Finn nyelv 1A, 1B
Bevezetés a finn irodalomba
Finn nyelvészet/szintaxis
Fordítási technikák
Baltikumi finnugor irodalmak

Zabán Márta

egyetemi adjunktus

Kutatási területek:

a 19. század második felének magyar irodalma
intézménytörténet
értelmiségtörténet
irodalmi nacionalizmus

Bemutatkozás

Tágasabban értett szakterületem a 19. század második fele magyar irodalmának története. Ezen belül elsősorban a korszak irodalom- és színikritikájának történetével, színháztörténetével és egyetemtörténetével foglalkoztam. Különösen érdekelnek az irodalom társadalmi beágyazottságának a kérdései, az irodalmi intézmények története, az értelmiségtörténet. A kutatásaim során alkalmazott társadalomtörténeti (elsősorban hivatástörténeti és rendszerelméleti) módszerek azonban valahogy sorozatosan műfajtörténeti kérdésekhez vezettek el: a népszínmű, a verses regény vagy az eposz műfajtörténetének vizsgálatához. Ily módon kezdtem el foglalkozni a számomra legfontosabb műfajnak, az irodalomkritikának a történetével is. Kutatásaim fontos részét képezi a filológiai kutatómunka, új források feltárása, kevéssé ismert források hozzáférhetővé tétele és irodalomtörténeti értelmezése, meggyőződésem ugyanis, hogy a filológiai feltáró kutatómunka alapvető fontosságú irodalomtörténészi feladat, amelynek eredményei a 19. századi irodalomról való gondolkodásunkat számos ponton billenthetik ki.

Fontosabb publikációk

Ahogyan egy színház naplója íródik. A színikritika műfaji sajátosságai Salamon Ferencnél, Korunk 2008/3, 44–48.
Dokumentumok a kolozsvári Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar történetéhez (1872–1892), T. Szabó Levente – Zabán Márta (szerk.), Fontes historiae Universitatis Claudiopolitanae, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2012.
Relationship between national identity and literature education in Cluj/Kolozsvár in the last quarter of the 19th century = Ioana Both, Ayşe Saraçgil, Angela Tarantino (szerk.): Storia, identità e canoni letterari, Firenze University Press, Firenze, 2013. 207–216.
Competing concepts of the academic freedom within the discourses concerning the inauguration of the University of Kolozsvár/Cluj, Transylvanian Review XXII. köt., Supplement No.1, 2013 (Mapping Literature), 142–153.
Salamon Ferenc életútja. Hivatástörténeti esettanulmány, Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2014.
Residual Nationalism. The Nineteenth-Century Hungarian Folk Drama as a Reinterpretation of European Theatrical Nationalism = Sujets dépourvus d’importance. Pour une politique du résiduel en littérature, Ioana Bot, Levente T. Szabó, Adrian Tudurachi (eds.) (Caietele Echinox, vol. 33), 340–351.
Diszciplínák között. A színikritika hivatásosodásának dilemmái egy 19. század középi vitában, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, LXI. évf. 2017/2. 170–180.
Salamon Ferenc irodalmi írásai, 1–2. köt., Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2018.

Oktatott tárgyak

A 19. század második felének magyar irodalma
Bevezetés az irodalom társadalomtörténetébe
Bevezetés s komparatisztikába
Világirodalom (Kapitalizmus és irodalom)

Oktatók