A Bölcsészettudományi Kar Története

 

Az 1872-ben alapított Kolozsvári Tudományegyetem első évtizedeiben az oktatás magas színvonalát kiváló professzorok biztosították. A bölcsészettudományi tárgyakat olyan tudósok oktatták, mint Imre Sándor, Széchy Károly, Dézsi Lajos, Szinnyei József, Bálint Gábor, Halász Ignác, Zolnai Gyula és Gombocz Zoltán.

A román állami Ferdinánd Egyetem (1919–1948), majd a Bolyai Tudományegyetem (1945–1959) és az összevont Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében változó intézményi viszonyok között folyt a magyar szakos képzés. Ezekben az évtizedekben a nyelvészeti diszciplínákat kiváló nyelvtudósok oktatták: Csűri Bálint, Szabó T. Attila, Mészöly Gedeon. Szabó Zoltán, iskolateremtő tudós, 1951-től 2007-ben bekövetkezett haláláig dolgozott a tanszéken, Márton Gyula professzor pedig 1948-től 1976-ig volt a tanszék oktatója, 1952–1973 között pedig a vezetője.  Ebben az időszakban egy új nemzedéket sikerült bevonni a kutatói és oktatói munkába: Balogh Dezsőt, J. Nagy Máriát, Kósa Ferencet, Vöő Istvánt, Zsemlyei Jánost és Péntek Jánost.

1989 után a szak Filológiai Tanszék néven Péntek János professzor irányítása alá került, és új lendülettel kezdődött az intézményépítés és egy újabb nemzedékváltás a folyamatosság jegyében. Az 1990-es években Szilágyi N. Sándor (tanszékvezető 2006–2013 között), Máthé Dénes, Csomortáni Magdolna, Benő Attila, Fazakas Emese és Kádár Edit, a 2000-es években pedig Sándor Katalin és Zsemlyei Borbála nyert kinevezést a nyelvészeti tanszékre. A tanszék két fiatal munkatársa, Németh Boglárka és Dimény Hajnalka, 2007-től, illetve 2016-tól oktat különböző nyelvészeti tárgyakat.

A Tanszék jelenlegi oktatói a következő oktatási programok működtetésében vesznek részt: magyar nyelv és irodalom szak (alapképzés), Nyelv- és irodalomtudományi tanulmányok (magiszteri), Hungarológiai tanulmányok (doktori képzés).

  • Share :
Scroll Up